5 hiba a sajtóanyagokban

Újságíróként ezeket a hibákat látom rendszeresen a sajtóanyagokban. Most nem a szakkönyveket bogarászva szeretnék kiemelni 5 dolgot, hanem a pálya mindkét oldalát ismerve meg akarom mutatni, hogy hogyan teheted kényelmesebbé az újságíró munkáját és sikeresebbé a küldeményed.

1. Nincs kép

Az online média korában nem mehet ki sajtóanyag minimum egy 16:9-es képarányú (legalább 1920×1080 pixeles) kép nélkül. Minden bejegyzéshez kell egy kiemelt képet csatolni, ami megjelenik a címoldalon és a közösségi médiában való megosztáskor.

Ha nem csatolsz te, akkor még az a jobb eset, ha az újságíró keres valamit, de elszalasztod egy nagyon fontos kommunikációs elem kiválasztását. A számítógépeden biztos akad egy kapcsolódó fénykép, de az okostelefonok kamerái is bőven elegendőek.

Pro tipp: Küldj el egy 16:9-es, egy 9:16-os és egy 1:1-hez képarányú fotót is a szöveghez. Ezzel a három aránnyal több lehetséges elrendezést és közösségi oldalt is lefedhetsz. Ha attól tartasz, hogy a túl nagy fájlméretek miatt homokszem kerül a gépezetbe, használj felhőtárhelyet.

2. Hosszú lead és cím

Az első két bekezdés kiemelése félkövérrel nem lead. A címen pedig mindenképp rövidíteni kell, ha nagyon hosszúra sikeredett. Néha azt látom, hogy már a címben megpróbálnak mindent eladni, hogy legalább az az egy sor megmaradjon az olvasóban, ha nem is nyitja meg az anyagot, de nem ez a dolgok rendje. Nem apróhirdetést adunk fel. A cím csak megragadja a figyelmet és rámutat egy témára.

A lead tömören válaszol a legfontosabb kérdésekre, első néhány szava ütős, kb. 3-5 sor terjedelmű, szóval nem fér bele a szponzorok teljes névsora meg minden apró részlet. A hosszú szövegektől gyakran megijednek az olvasók, ezért a leadnek és a címnek első körben magát a cikket kell eladnia, hogy utána érdekeljék a látogatót a részletek.

Ezt az anyagot írva nem akartam felsorolni már a leadben mindent, hanem az volt a célom, hogy hitelesnek és hasznosnak tűnjön az anyag neked, és legyen kedved belemélyedni. Ha már itt tartasz úgy hiszem, hogy ez sikerült.

Pro tipp: A lead első szavaira külön ügyeljünk! Nem érdemes dátummal vagy általános információkkal kezdeni. Legyen elöl a legérdekesebb információ, mint például híres ember neve vagy sokkoló statisztika.

3. Nincs elnevezve a fájl

Általában a képek normális fájlnév nélkül érkeznek, azaz a kép készítésekor kapott számsor marad rajtuk. Apróságnak tűnik, de a Google-nak számít és az újságírónak is támaszt nyújt feltöltés közben a normális fájlnév.

Ki van a képen? Mi van a képen? Melyik cikkhez is jött a kép? Például ezeket írjuk bele röviden a fájlnévbe. Ez azért is fontos lehet, mert egy nagyobb magazin több ezer képet tartogat a médiatárában, és ebben könnyen elveszhet a tiéd, ha nincs elnevezve.

4. Nincs idézet

Nem kötelező, de erősen ajánlott az idézet. Több online híroldalon külön formázást kap, illetve még egy hangot ad hozzá a szöveghez, amitől színesebbé válik a cikk. Ha a sajtóorgánum a közösségi oldalán is megosztja a cikket egy rövid idézet jó posztszöveggé válhat. Azzal, hogy valaki a nevét adva a saját szemszögéből elmond valamit, könnyebb történetet mesélni az anyaggal. Ha pedig egy ismert személy mond néhány szót, akkor értékes pontokat szereztünk.

5. Hibásak a linkek

Végül, de nem utolsó sorban a linkek szoktak gondokat okozni. Kattintsuk végig mindet! Ezzel kapcsolatban – név nélkül természetesen – egy filmforgalmazó jut eszembe. A hivatkozott videó az előző sajtóanyagban bemutatott film előzeteséhez vezetett. Majd a következő is. És azután is. Minden alkalommal kikerestem a megfelelő előzetest, de nem tett jó benyomást rám ez a baki.